Kosár

Halálos közúti baleset a téli gumi és a nyári gumi vegyes használata miatt?

Az autógumi gyártók régóta szajkózzák, hogy mindig az aktuális időjárásnak (évszaknak) megfelelő gumiabroncsokat használjanak az autósok. Sokan gondolhatják, hogy mindezt azért teszik, hogy minél nagyobb forgalmat generáljanak, ami a mai profitorientált világban természetesen érthető is. De nem csak erről van szó! Sőt!

Téli gumi nyáron, vagy nyári gumi télen

Mindenki szerintem már ismeri (és nem is mennék bele mélyebben) a 7°C-os határt, ami alatt téli gumi, felett pedig nyári gumi használata javasolt. A téli gumi és a nyári gumi keveréke, összetétele, mintázata stb. ennek megfelelően van optimalizálva, biztosítva a megfelelő tapadást. Aki bővebben szeretne olvasni ezekről, ajánlom figyelmébe a téli gumi, és nyári gumi oldalainkat.

Alapvetően nem csak saját biztonságunkat, de utastársaink, és a többi közlekedő testi épségét és vagyonát is veszélyeztethetjük a nem megfelelő autógumi használatával. Törekedjünk télen a téli gumi, nyáron pedig a nyári gumi használatára.

Sokan nem gondolnák, hogy mekkora veszélynek tehetik ki magukat (és másokat), ha nem a fentiek szerint járnak el.

A fent említett napon két mondhatni téli gumis autó karambolozott nyáron. Sokat lehet vitázni, hogy ez mennyire befolyásolhatta a baleset körülményeit. Viszont itt jön még egy csavar a történetbe: az Audin 3db téli gumi, és 1db nyári gumi volt felszerelve!

Ez így olyan, mintha az Audi korábban defektet kapott volna, és a pótkerékkel közlekedett volna, ami általában nyári gumi.

Vegyes autógumi egy tengelyen, hatalmas hiba

Az autók hátsó tengelye a stabilitásért, az elsők az irányváltásért felelnek. Ez akkor is így van, ha az autó első,- hátsó, vagy netán összkerék hajtású. Eltérő mintázat (akár nyári gumi, akár téli gumi esetén) teljesen kiszámíthatatlanná teszi az autó viselkedését.

A fentiek vizsgálata végett a totalcar.hu kollégái a hungaroring vezetéstechnikai pályáján, profi körülmények között teszteltek, Pesoldt Ferenc oktatóval.

A kísérlet egyszerű volt: körkörös tanpályán próbálták szimulálni a vészhelyzetet. A teszthez két egyforma 1,6 Ford Focus II kombit használtak.

„Az első körben közepes állapotú téli gumikon próbálkoztunk. A tanpálya külső köre érdesített aszfalttal borított, egy autónyi szélességgel beljebb jön egy sima, jó minőségű kör, végül legbelül egy félkör, amelyet műgyantával vontak be. Ezt először nem is próbáltuk, hiszen itt akkor változnak meg drámaian a tapadási viszonyok, amikor bekapcsolják az esőztető rendszert. Mint látni fogják, az autó fokozatos gyorsítás mellett, a szűk kanyar ellenére 55-60 kilométeres sebességnél kezdi elveszíteni a stabilitását. Tolni kezdi az orrát, vagy ahogy Ferenc mondja, alulkormányzottá válik. Ilyenkor, a csikorgó hang hallatán szokott mindenki belenyúlni a kormányba és tovább rontani a helyzeten. Pedig tapadáshatáron általában még elég, ha kicsit elveszünk a gázból.
A második körben jött az első meglepetés. A Ford ugyanaz, de nyári abroncsokon gurul. Körülbelül öt km/órával kisebb tempónál kezd kacsázni, mint téli gumival. Azt direkt nem mondtam eddig, hogy mindkét Focusban van ESP, vagyis menetstabilizáló elektronika, mely éppen az ilyen helyzeteket próbálja menteni, ha a vezető nem extra béna. A kormányzásba ugyan nem képes belenyúlni a rendszer, de a még tapadó kerekeket megfékezgetve segíthet összeszedni az autót. Az ESP minden további kísérletünkön is működött. Elképzelhető, hogy az Audiban nem is volt ilyen elektronikai segédlet, hiszen akkoriban feláras extra volt.
Akár van menetstabilizáló rendszer az autónkon, akár nincs, sokat tehetünk a túlélésünkért azzal, ha nemcsak visszavesszük a gázt, de a sávunk határait kihasználva tágítunk a kormányszögön, vagyis kiengedjük autónkat a sáv külső ívéig, ezzel tehermentesítve a tapadásukat veszítő gumikat. Ferenc szerint rengeteg vezetői hibás balesetet meg lehetne előzni, ezzel az egyszerű és tanulható módszerrel. A módszer nem része az autósiskolák hivatalos gyakorlati tananyagának.”

Az ilyen, és ehhez hasonló tesztek, akárcsak a téli gumi teszt, vagy a nyári gumi teszt mindig nagyon hasznosak. Érdekes lehet megemlíteni, hogy egy nemrég elvégzett autógumi teszten, (ahol 20-25 különböző gumiabroncsot vizsgáltak) a teszt elején, és a teszt végén végzett autógumik vizes úton való fékezés esetén (80-100km/h sebességnél) akár 20-25 méter fékút béli különbség is lehet. Érdemes belegondolni, hogy olykor csak pár centin múlik egy esetleges koccanás, vagy baleset elkerülése!

Téli gumi, és nyári gumi azonos tengelyen. Soha ne próbálja ki!

„A harmadik körben több paramétert is megváltoztattunk. Egyikünk sem tudta, mire számíthatunk, ha belekeverünk a fent lévő téli szettbe egy egészen más tapadású nyári gumit. A jobb hátsó kereket választottuk mi is, ezzel lemondva a kulcsfontosságú hátsó tengely biztonságos iránytartásának egy részéről. Újabb meglepetés: a téli gumis Focus pótkeréktartójában egy nyári gumit találtunk, tehát ha miénk lenne az autó, és defektet kapnánk, egyszerűen nem is tudnánk másként továbbmenni, mint három azonos és egy eltérő mintázatú abroncson. Pontosan azt a rendkívül alattomos összeállítást létrehozva, mely az Audin is volt a baleset idején.
Teljesen más autó lett a Fordból egyetlen kerékcsere után. Vajon hányan számolnak azzal, hogy ha defektet kapnak és felszerelik a csomagtartóban lévő, az autóval egykorú, félig leeresztett abroncsot, alapjaiban változhat meg az autójuk viselkedése? Sem Ferenc, sem a viszonylag fejlett, ezredforduló után kifejlesztett ESP, sem a jól ismert pálya nem mentett meg minket, ez a videón is jól látható.
Az sem segített, hogy pontosan tudtuk, megcsúszunk majd valamikor, és nagyjából azt is, hogy mikor. A Focus már negyvenöt kilométeres sebességtől másként viselkedett, a külső, jól tapadó körön, mint az előző két próbán, be is avatkozott az ESP. A meglepetés elemi erejű volt. Ahogy gyorsítottunk, úgy lett úrrá rajtunk félelem. A Focus a másodperc törtrésze alatt irányíthatatlanná vált és olyan villámgyorsan tört ki a hátulja a kanyarívről, hogy akármennyire is ellenkormányzott az oktató, hogy tágítsa az ívet, nem tudta megfogni. Lassabban mentünk, mint a városi forgalom.
Amikor egy autó hátsó kerekei csúsznak meg, a vezetők többsége sokkal később észleli, hogy baj van, mintha az elsők csúsznának meg. Az emberi agy erre még kevésbé van felkészülve, mint a szeme előtt zajló eseményekre.
Az esőztetett, nyálkás utat szimuláló kör kegyelemdöfés volt a három plusz egy gumis Fordnak. Ezzel az összeállítással képtelenség volt húsz, nem tévedés, 20 kilométeres sebességnél gyorsabban venni a kanyarokat. Az ESP folyamatosan működött és ezt heves visszajelző-villogtatással jelezte, de ennek ellenére drámaian kicsapódott a Focus fara, és az érdesített aszfaltkörön is pörgött még egyet-kettőt, mielőtt megállt.” – totalcar.hu

Felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk, amikor defekt esetén a pótkerék használtára kényszerülünk?

Amennyiben lehetősége van rá, érdemes a pótkereket is az idénynek megfelelőre cserélni, már amennyiben teljes értékű a pótkerék, nem a manapság divatos mankókerék! Igen, ez többlet költséggel jár, de ez akár életet is menthet!

Kép: vezess.hu

© Web: